A depresszió tünetei és kezelése: a leghatásosabb gyógymód az emberi kapcsolat? A depressziós emberek elsősorban nem gyógyszeres terápiát, hanem emberi kapcsolatokat igényelnek; állítja Nagy Britannia egyik vezető pszichiátere, a londoni Pszichiátriai Intézet professzora. Még a skizofrén betegek állapotán is sokat javíthat a megfelelő környezetváltozás és az emberi figyelem. Érdekes felvetés az is, hogy vajon a depresszió fertőző-e, illetve segíthet-e a haldiéta a depressziós embereken? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Az önsegítő csoportok vezetői örömmel fogadták és megerősítették a professzor tézisét: az elmúlt 15 évben szerintük egyre többen fogadják el, hogy a lelki betegségek az emberi kapcsolatok zavarából erednek. Ennek megfelelően az angolszász és az európai országokban mindinkább terjednek az Anonim Alkoholistákhoz hasonló önsegítő csoportok, szaporodnak a mentális betegségekkel kapcsolatos lelki segítséget nyújtó honlapok és vitafórumok, és egyre nagyobb figyelem fordul az olyan civil szervezetek felé, mint az amerikai NAMI (A Mentális Betegségben Szenvedők Nemzeti Szövetsége).

Ez már csak azért is örvendetes, mert csökkentheti a mentális megbetegedésekhez kapcsolódó társadalmi előítéleteket. Csak remélni tudjuk, hogy Magyarországon hasonló figyelmet és támogatást kapnak majd a rokon jellegű szervezetek.

Fertőző-e a depresszió? A kérdés meglepően hangzik, azonban a Molecular Psychiatry legutóbbi számában érdekes, bár még vitatott tanulmány jelent meg. Német kutatók a Borna vírusnak nevezett kórokozó jelenlétét vizsgálták a kísérleti személyek vérében, és úgy találták, hogy míg az egészséges embereknek csak 30 százaléka hordozza a vírust, a súlyos hangulatbetegségben szenvedők esetén ez az arány 100 százalék.

A Borna-betegség a lovak között igen elterjedt, és agyhártyagyulladást okozhat. Madarknál, teheneknél, kutyáknál és macskáknál is kimutatták már, és minden esetben olyan viselkedési elváltozásokat találtak, amelyek igen hasonlítanak a depresszióra és más idegrendszeri betegségek tüneteire.

A californiai Scripps Kutatóközpont munkatársai bebizonyították, hogy a Borna vírus az emberi agyszövetet is képes megfertőzni. A fertőzött emberek mindegyikének volt pszichiátriai előtörténete: többnyire depresszió és súlyos emlékezet-problémák.

Különböző országokban más-más összefüggést figyeltek meg a vírus és a mentális megbetegedések között. Tajvanon például szinte minden skizofrén beteg hordozta a vírust - de nemcsak ők, hanem családtagjaik és a velük foglalkozó kórházi személyzet is.

Egyelőre nehéz megállapítani, mi jön előbb: a vírus vagy a depresszió. A hangulatzavarok és egyéb mentális megbetegedések általában gyengítik az emberi immunrendszert, így az érintettek sokkal könnyebben betegednek meg bizonyos mikrobák hatására.

Az természetesen senki nem akarja állítani, hogy a Borna vírus lenne a depresszió egyedüli oka - még ha fennáll is ok-okozati összefüggés a kettő között. A vírus tanulmányozása azonban talán a lelki szenvedések újabb aspektusaira is fényt derít.

Haldiéta depresszió ellen? A halak fogyasztásának számtalan jó hatásáról sok mese látott már napvilágot - vajon ezek közé tartozik-e a depresszió enyhítése is, haldiéta révén? Mind több bizonyíték utal arra, hogy talán ezúttal van valami a dologban. Egy hosszú távú, széles merítésű vizsgálat alapján például a japán kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a sok halat tartalmazó étrend valóban védelmet nyújt a depresszióval és az öngyilkossággal szemben.

Más kutatók úgy találták, hogy az izlandi népesség körében ritkább a szezonális depresszió (SAD: főként télen jelentkező, a napsütés hiányához köthető lehangoltság), mint azon az égövön szokásos - elképzelhető, hogy ennek az az oka, hogy az izlandiak sok halat esznek.

Több kutató is beszámol arról, hogy a major (súlyos) depresszióban szenvedők betegek sejtjeiben nagyon alacsony az ún. Omega-3 zsírsav szintje. Andrew Stoll és munkatársai 15 bipoláris (mániás) depressziósnak hangulatkiegyenlítő-szert, egy másik 15 fős csoportnak pedig hangulatkiegyenlítőt és omega-3 zsírsavat tartalmazó tablettát adtak négy hónapon át. Az utóbbi csoport körében ritkábban fordultak elő mániás és depressziós epizódok.

Antti Tanskanen, a finn Kuopioi Egyetem kutatója és munkatársai olyan kérdőívet állítottak össze, amelyen a 21-kérdéses Beck-féle depresszió-skálát az étrendre vonatkozó kérdésekkel kombinálták. 1767 válasz alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a „gyakori hal-evők” - vagyis akik hetente kétszer vagy többször is ettek halat - lényegesen kevésbé depressziósak vagy mutatnak öngyilkossági hajlamot, mint azok, akik kevesebb halat esznek.

Az efféle kutatások természetesen nem bizonyítják az ok-okozati összefüggést. Mindenesetre már el is indult egy nagyszabású klinikai vizsgálat Bostonban, amely a szokásos kettős-vak (sem az orvos, sem a páciens nem tudja, hogy melyik hatóanyagot kapja három szer: egy régi antidepresszáns, az omega-3 zsírsav és a placebo közül) eljárás során teszteli, hogy vajon valóban vannak-e a halevésnek ilyen áldásos hatásai.