A migrén és a depresszió együtt jár? Sokan érzik úgy, hogy az állandó fejfájás és a rosszkedv élhetetlenné teszi az életet. De van-e kapocs a két egészségügyi probléma között? Az első nagy kutatás, amely a teljes amerikai népesség körében vizsgálta a migrén hatását, arra a következtetésre jutott, hogy a migrénben szenvedők egyben sokkal depressziósabbak is: szellemi, testi fáradtságról, energiahiányról, rosszkedvről számolnak be.

Hasonló kapcsolatot találtak a migrén és a depresszió között Nagy-Britanniában és Hollandiában is különböző kutatások során. Mint Richard B. Lipton neurológus, az egyik kutatás vezetője mondja, az eddig is ismert volt, hogy a migrénesek sokkal többet mulasztanak, többször kénytelenek betegszabadságra menni, mint társaik, és általában kevésbé hatékonyan dolgoznak.

Most azonban az is világossá vált, hogy a migrén és a munkavégzés közti kapcsolat az általános közérzet és életminőség romlásában gyökerezik: az emberek nem robotok, akik mechanikusan újra és újra elvégzik a beprogramozott feladatot; közérzetük, hangulatuk erősen befolyásolja, hogy mennyire tudnak koncentrálni, új ötletekkel előállni vagy akár csak mechanikusan végezni a megszokott feladatot.

Míg a depresszió előfordulása a népesség körében nagyjából 20 százalék - vagyis minden negyedik-ötödik ember mondható enyhén vagy súlyosabban depressziósnak egy adott pillanatban --, a migrénben szenvedők közt ez az arány 50 százalékos! A migrén és a depresszió ugyanakkor egymástól függetlenül is rontja az emberek életének minőségét, és külön-külön is előfordulnak.

Úgy tűnhet talán, hogy a migrénesek a fejfájásaik miatt lesznek depressziósak. A helyzet azonban az, hogy a két betegségnek közös neurobiológiai, idegrendszeri okai lehetnek. Aki hajlamos a migrénre, az hajlamos lehet a depresszióra is, és fordítva. Talán nem véletlen, hogy a PMS-ként ismert jelenség, a női menstruációt megelőző időszak kellemetlen tünetei között a depresszió és a migrén is szerepel: hasonló hormonváltozások váltják ki őket.

A migrénbetegek gyakran el sem mennek orvoshoz. Csakhogy ettől még ugyanolyan fájdalmasan csonkul az életük a betegség következtében, mint azoké, akik eljutnak egy fejfájás-klinikáig. Sokszor érzelmi sebeket is szereznek - félnek a rohamok előreláthatatlanságától, szenvednek tőle, hogy képtelenek kontrollálni a migrént, és gyakran környezetük sem túlságosan megértő.

A depresszió a szegények betegsége?

A közhiedelemmel ellentétben a depresszió a szegények és a képzetlen családból származók betegsége. Akinek az apja segédmunkás volt, az manapság kétszeres valószínűséggel számíthat arra, hogy depressziós lesz, mint akinek az apja diplomás vagy vezető volt. Ezt állapította meg egy depresszióval kapcsolatos magyarországi kutatás.

A magyar lakosság testi egészségromlásának legfontosabb pszichológiai háttértényezője a depressziós tünetegyüttes. Ez a meghatározás nem csupán a depresszióként diagnosztizált betegséget, hanem egy sokkal gyakoribb, világlátásunktól, beállítottságunktól, céljaink és lehetőségeink összhangjától függő állapotot ír le.

Ha valaki tartósan túl sokat vár el saját magától, vagy a környezetével kapcsolatban vannak irreális elvárásai, akkor folytonosan negatívan értékeli saját helyzetét, hiszen nem tud megfelelni a saját magával szemben támasztott fokozott elvárásoknak.

A fokozott teljesítményigénynél is fontosabb tényezőt találták a depresszió hátterében az úgynevezett ellenséges beállítottságot, azt az attitűdöt, hogy legbiztosabb nem bízni senkiben. Ez a beállítottság igen szoros negatív kapcsolatban áll azzal, hogy nehéz élethelyzetben mennyire számíthat valaki a szülei, házastársa, családja, civil szervezet segítségére. Aki nehéz, változó életkörülmények között számíthat segítségre, sokkal kevésbé válik depresszióssá, tehetetlenné, mint aki úgy érzi, nem bízhat senkiben.

A depresszió súlyossága igen szoros kapcsolatban áll a munkanélküliséggel és az anyagi helyzettel. Mind az iskolázottság, mind a foglalkozás, mind az apa foglalkozása szerint rosszabb helyzetű rétegekben rendkívüli mértékben megnőtt a depresszió értéke az elmúlt évtizedekben.

Az elmúlt években lezajlott társadalmi átalakulás időszakában tehát a családi háttér, amely mind anyagi, mind erkölcsi támogatást jelent, különösen fontossá vált a testi és lelki egészség megőrzése szempontjából Magyarországon.