A szédülés okai, kivizsgálása és kezelése: mikor beszélünk valódi szédülésről? A szédülés az egyik legszubjektívabb tünet a medicinában. Szédülésként éljük meg, pl. amikor hanyatt fekvésből, vagy ülésből hirtelen felállunk, a tériszonyt, az ájulás előtti állapotot, a járás közbeni bizonytalanság-érzést. Jelentkezhet kifáradáskor, betegségek kezdetén, vagy a felépüléskor, vérszegényeknél, nyaki gerincmeszesedésben szenvedőkön, agyi, nyaki érelmeszesedéskor, különösen gyakori magas vérnyomásban, depresszív kórképeken. Leírhatatlanul sok esetben lehet kísérő tünet.

A valódi szédülés, (vertigo) az egyensúlyszerv (vestibuláris rendszer) zavaraiból adódik. A betegek által szédülésként megfogalmazott panaszok azonban többnyire nem vestibuláris eredetűek. A valódi szédülésről (vertigo) abban az esetben beszélhetünk, amikor az egyensúlyszerv zavara folytán, hirtelen forgó jellegű érzés jelentkezik. Klinikai jele a szemek ritmusos ide-oda mozgása, az úgynevezett nystagmus. Ilyen jellegű panaszunkkal forduljunk azonnal orvoshoz, mivel szakorvosi kivizsgálást igényel.

Létezik jóindulatú, helyzetváltozásra fellépő szédülés (beningnus pozícionális vertigo) aqmely leginkább a középkorúakat és az idősebbeket érinti. Hirtelen jelentkezhet éjjel, az ágyban fekve forduláskor, felkelésnél de előfordulhat alvás közben is. A tünetek általában akkor a legerősebbek, amikor a páciens az érintett oldalán fekszik. Kísérheti hányinger, hányás.

Helyzetváltoztatásra többnyire megszűnik. Általában pár másodpercig tart, okaként azt feltételezik, hogy a belső fülfélkörös ívjárataiba meszes „törmelék” kerül, és ez irritálja illetve stimulálja a hátsó ívjáratot. Kondícionáló gyakorlatokkal a panasz kezelhető.

Az őszi időszakban, vagy fronthatáskor a nyaki és/vagy agyi érelmeszesedésben szenvedőknél is igen gyakori panasz a szédülés. Ez azonban nem igazán forgó jellegű, inkább bizonytalanság-érzésről panaszkodnak a betegek. A nyaki gerinc mellett rengeteg fontos ér, idegképlet fut, melyeket időlegesen nyomhatnak a csigolyák meszes elváltozásai.

Ekkor beszélünk a nyaki gerinc keringési zavari során kialakult keringési zavarokról. A nyaki verőerek fokozottabb meszesedése, szűkülete vagy esetleges elzáródása is okozhatja az átmeneti keringési zavart, hiszen bizonyos területek nem jutnak elegendő mennyiségű vérellátáshoz.

A panasz akár hetekig, is eltarthat, a keringési zavar megszűntéig. Azoknál, akiknél szezonálisan fellép ilyen jellegű panasz, vagy kimutatott keringési elváltozásuk van, javasolt, hogy, „mintegy felkészülve, nekiszaladva a téli időszaknak, részesüljenek keringésjavító infúziós kezelésben. Ilyenkor szinte átmosódnak az erek, a beszűkült kicsiny erecskék megnyílhatnak, segítve a nagyobbak működését.

A nyaki gerinccsigolyák meszesedésére pedig reumatológus szakorvos javaslatára fizioterápia, masszázs és nyaki torna javasolt. Természetesen mindenkinek egyéni kezelést kell kapnia, a tüneteknek és az egyéni érzékenységnek megfelelően. A begyakorolt terápia, torna pedig otthon is elvégezhető.